Foglaló vagy előleg? Dönts okosan, segítünk.

2021. szeptember 19.

“Ha leteszel 5 millió forint foglalót holnapig, akkor nem mutatom másnak a lakást.” – hangzik az ismert kijelentés. Az összeg természetesen tetszőlegesen módosítható, de ingatlan adásvétel előtt gyakran találkozhatunk hasonló mondatokkal. Sokan ilyenkor csak vakarják a fejüket és kérdezgetik a jogász ismerőseiket, hogy “te figyelj már Sanyi, most akkor szerinted előleget vagy foglalót adjak?” Bár nem tudjuk, hogy Sanyi mit válaszolna, viszont az alábbi cikkből könnyen el tudod majd dönteni magad is.

Foglaló vagy előleg?

A foglaló és előleg összehasonlítása nagyon egyszerű. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy az idő drága, ezért összehasonlításukat

  • 2 mondatban mutatjuk be azok számára, akiknek csak fél percük van,
  • 1 táblázatban mutatjuk be azok számára, akik gyorsan át szeretnék látni a lényeget,
  • és egy 4-5 perces cikkben mutatjuk be azoknak, akik meg akarják érteni a foglaló és előleg összehasonlítását.

A foglaló és az előleg értelmezése két mondatban

Ha foglalót adsz vagy fogadsz el, akkor a foglaló mértékét elveszítheted, ha miattad hiúsul meg az üzlet. Ha előleget adsz vagy fogadsz el, akkor az üzlet meghiúsulása esetén nem veszítesz pénzt, viszont az üzlet meghiúsulására nagyobb esély lesz, hiszen egyik fél sem kockáztatja a pénzét arra az esetre, ha meggondolja magát a tervezett üzlet kapcsán.

Az előleg és a foglaló összehasonlítása táblázatban

FoglalóElőleg
Szigorúan szabályozott intézmény, amely a szerződés megerősítésére szolgál és amely a Ptk-ban nevesítve vanNincs részletesen szabályozva
Mértéke szabadon állapítható meg, utóbb azonban – ha túlzónak találja -, a bíróság mérsékelheti azt (a gyakorlat általában 10% foglalót elfogadhatónak tekint)Mértéke szabadon állapítható meg, akár a vételár 99%-a is lehet
Kárátalány és szankciós jellegű intézmény – a sérelmet szenvedő félnek nem kell bizonyítania a meghiúsulással összefüggésben keletkező kárátNem szankciós jellegű intézmény
Beleszámít a vételárbaBeleszámít a vételárba
A szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.A szerződés meghiúsulása esetén az előleg visszajár
A foglaló és előleg összehasonlítása

A foglaló

A foglaló egy szigorúan szabályozott intézmény, amely a szerződés megerősítésére szolgál és amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz. Főszabály szerint a foglaló mértékét a felek szabadon állapítják meg, viszont lehetőség van arra, hogy a – foglaló kötelezettje kérésére – a bíróság a foglaló mértékét mérsékelje. A foglaló szankciós jellegét az adja, hogy a szerződés teljesítésének meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. Amennyiben tehát 5 millió forintot kaptam és én vagyok a hibás a szerződés meghiúsulásáért, úgy 10 millió forintot vagyok köteles visszatéríteni. Amennyiben viszont 5 millió forintot adtam egy ingatlan adásvétel foglalójaként, majd valamilyen oknál fogva nem vásárolom meg az ingatlant, úgy az 5 millió az eladónál marad.

A foglaló túlzott mértéke: Fontos szólni még arról is, hogy a foglaló esetében a bíróság vizsgálhatja a foglaló túlzott mértékét. Hiába tehát a felek szabad akarata, amely alapján a foglalót kialkudják, utóbb a bíróság megállapíthatja, hogy a foglaló túlzott mértékű volt. Általában 10% foglalót szoktak elfogadni, de természetesen a bíróság az eset körülményeit mindig egyedileg vizsgálja.

Érdemes még megemlíteni a foglaló kárátalány jellegét is. A sérelmet szenvedett félnek a meghiúsulással összefüggésben keletkezett kárát nem kell bizonyítania, viszont, amennyiben kötbért vagy kártérítést követel, abba a foglaló mértékét be kell számítani.

Az előleg

Az előleg nem szankciós jellegű jellegű intézmény. Amikor az eladó és a vevő alkuja révén megszületik a vételár, akkor általában nem egyösszegben szokták és pláne nem azonnal megfizetni azt. Gyakran az eladó előleget kér, vagy a vevő előleget ajánl, amely később teljes egészében beleszámít majd a vételárba. A Polgári Törvénykönyv nem határozza meg az előleg fogalmát, így lényegében úgy is tekinthetünk rá, mint egy olyan “első részlet”, amely a szerződés meghiúsulása esetén visszajár. 

Az előleg mértéke: Ellentétben a foglalóval, nem lehet túlzó mértékben megállapítani az előleg mértékét. Ha a felek jónak találják, akár a teljes vételár 99%-a is lehet az előleg. Ennek azért nincsen jelentősége, mert ha az üzlet létrejön, akkor az előleget csak ki kell egészíteni a teljes vételár értékéig, ellenben, ha az üzlet nem jön létre, akkor teljes mértékben visszajár.

Érdemes jól átgondolni, hogy foglalót vagy előleget adunk.

Mikor minősül valami foglalónak és mikor előlegnek? 

A Polgári Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy ,,​a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik”. Egy átadott pénzösszeget tehát csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha az a felek közötti szerződés szövegéből kétséget kizáróan kitűnik. Amennyiben kétség merül fel, úgy az átadott összeget előlegnek kell tekinteni.

Mi a közös a foglalóban és az előlegben?

Foglalót vagy előleget azért szokott átadni az egyik fél a másiknak, hogy biztosítsa a szerződéskötési szándékát. Míg az előleg egy – bizonyos szempontból – enyhébb biztosítéknak minősül és valóban inkább csak a szándékot jelöli, mégis biztosítékként tekinthetünk rá. Abban az esetben ugyanis, ha valaki hajlandó “kiengedni” a rendelkezése alól akár ideiglenesen is egy bizonyos pénzösszeget, úgy a szándéka szerződéskötésre utal. Mindkettő esetében igaz az is, hogy végül a vételárba is beleszámítanak.

Melyek a főbb különbségek a foglaló és az előleg között?

Ahogy a táblázatban is jól bemutattuk a foglaló szankciós jellegű és a meghiúsulásért felelős fél elveszíti annak mértékét, ellentétben az előleggel, amely esetén mindkét fél ugyanúgy sétálhat el az üzlet meghiúsulása esetén, mint amikor előtte találkoztak. Míg a foglaló szabályozott és túlzott mértékét a bíróság utóbb mérsékelheti, úgy az előleg kvázi vételárrészletként funkcionál és bármekkora előleg megállapítása reális lehet. Végül pedig, de nem utolsó sorban a foglaló kárátalány jellege azt biztosítja, hogy a szerződés meghiúsulásával okozott kárt ne kelljen bizonyítani a foglaló mértékéig.

Melyiket válasszuk? 

Erre természetesen nem lehet egyértelműen válaszolni, így az alábbiakban összegyűjtjük vevői és eladói oldalról a legfontosabb pozíciós előnyöket mind a foglaló, mind pedig az előleg aspektusából.

Fontos leszögezni, hogy foglalóval és előleggel nem kizárólag ingatlan adásvételt lehet biztosítani. A példák esetében azonban maradjunk az ingatlan adásvételnél és aktuális státusz (vevő, eladó) szerint lássuk a pro és kontra érveket az előleg és a foglaló mellett és ellene.

Előleg:

Ha vevő vagy: Talán akkor érdemesebb előleget adni, amennyiben még nem szántad el magad teljes bizonyossággal. Ha még több lakás között gondolkodsz és nem tudsz döntésre jutni. Természetesen ami neked nem kockázatos ebben a helyzetben, az a másik félnek sem. Eladói oldalon sem lesz meg a foglaló elvesztésének nyomása, tehát ha az eladó valamiért végül nem köt veled szerződést, úgy egyszerűen csak visszaadja neked az előleget és kész.

Ha eladó vagy és előleget kapsz, majd találsz egy “jobb áron” vásárló vevőt, akkor jól jársz, ha nem foglalót veszel át. Ilyenkor ugyanis az előleget adó vásárló által kínált ár és a jobb ár közti rés teljesen nálad marad, hiszen a foglaló mértékét sem kell átadnod az “előleges vásárlónak”. Persze hátrány lehet, hogy a vevő bizonytalanságban tarthat téged és akár a végén hoppon maradhatsz. Hiszen az adásvétel meghiúsulása esetén az előleget vissza kell adnod és semmi nem marad nálad.

Foglaló:

Ha vevő vagy: Kockázatot jelent, ha foglalót adsz és vevőként még nincs meg a teljes vételár. Gyakran a potenciális vásárlók beleszeretnek egy-egy ingatlanba és meggoldolatlanul ugyan, de leteszik a foglalót. Majd kiderül, hogy nem sikerül összeszedni a pénzt az ingatlanra, vagy megváltoznak a körülmények. Ilyenkor a potenciális vevő elveszti a foglalót.

Ha eladó vagy és foglalót kapsz, akkor biztonságban vagy, hogy legalább a foglaló a tiéd marad akkor is, ha a vevő meggondolja magát. Viszont ha jobb ajánlatot kapsz vagy később, akár családi vagy egyéb okokból meggondolod magad és mégsem adnád el az ingatlant, úgy a foglalót és még egyszer annyit kell visszaadnod. Tehát a foglaló mértékének megfelelő pénzt el fogsz veszíteni. 

Mindig mérlegeljük a pro és kontra érveket a foglaló és az előleg mellett és ellen.


És még egy érdekesség

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nemrégen készített egy online felmérést, amelyet kb. 700 kérdőívből állított össze (forrás: Itt). Ebben az a megállapítás született, hogy az emberek fele nem tudja, hogy az előleg mindig visszajár, amennyiben az adásvétel utóbb meghiusúl. Továbbá a kitöltők kevesebb, mint negyede volt tisztában azzal, hogy a vevő felelőssége ellenőrizni az ingatlan-nyilvántartás adatait, mielőtt kifizeti a foglalót, és ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat, mert tízből négy lakásvásárlás esetében probléma van az ingatlan jogi helyzetével. Ha elmulasztja a vevő, úgy nem követelheti vissza a foglalót, még akkor sem, ha a tulajdonos nem számolt be róla, hogy az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtat