Hogyan adózzunk a Bitcoin után? A kriptovaluta adózás jelene és jövője

2021. szeptember 15.

Egyre ismertebbek az olyan kriptopénzek, mint a Bitcoin, az Ethereum vagy a Cardano – ami nem meglepő, hiszen az elmúlt évtizedben kb. egymilliószoros növekedést produkált a kriptópiac. A rohamosan terjedő szektor számtalan befektetési lehetőséget kínál a kripto tőzsdéken való kereskedéstől a bányászaton keresztül egészen az NFT (Non-Fungible-Token) „műkincskereskedelmig” bezárólag. Magyarországon is már több száz milliárd forintni vagyon áll kriptoban. 

kriptovaluta
Hogyan adózzunk a Bitcoin után? Kriptovaluta adózási kisokos

Az óriási hozamok reménye az intézményi és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó, viszont a kriptópiac szabályozatlansága miatt igencsak keveset esik szó a vonatkozó adózási kérdésekről

Ebben a cikkben összeszedtük, hogy milyen adóvonzatokkal számolhatunk a kriptóvaluta-befektetések kapcsán a jelenleg hatályos szabályok szerint.

A kripto az új offshore?! Nem.

Először is tisztáznunk kell: mi is az a kriptó?

A kriptovaluta (vagy “kriptó”) egy digitális fizetőeszköz, amellyel ugyanúgy árukat és szolgáltatásokat vásárolhatunk, mint a számlapénzünkkel. A kriptók sajátossága az, hogy a blockchain technológiára épülnek, ami tulajdonképpen egy decentralizált, több számítógépen egyszerre nyilvántartott adatbázis. Az algoritmus az adatokat (kriptóvaluták esetén a tranzakciókat) blokkokba tömöríti, amelyek láncolatát – a blokkláncot – a rendszerben résztvevő valamennyi decentralizált számítógép egyszerre nyilvántartja; ettől lesz a blockchain rendkívül biztonságos. Ha egy adat egyszer blockchain technológiával rögzítésre kerül, azt azután szinte lehetetlen megváltoztatni. Nem véletlen, hogy a blockchain egyik legelterjedtebb alkalmazási területe épp az eredetiségvizsgálat.

Fontos kérdés, hogy hogyan tudja a jogalkotó a jog sajátos rendszerébe illeszteni a kriptovalutátakat, megkülönbözteti-e őket más pénznemektől vagy javaktól, önálló jogi státusszal ruházva ezze fel őket. Kanadában például árucikknek minősül a kriptó, Svájcban külföldi fizetőeszközként tekint rá a jog, míg Németországban pedig a “privát pénz” kategóriájába tartozik. Az uniós jog – az Unió Bíróságának jogfejlesztő tevékenysége nyomán – pedig egyszerűen egy sajátos valutaként értékeli jelenleg.

Egy könnyen emészthető videó a kriptovalutákról és a Bitcoinról.

De mi is az a kriptovaluta bányászat?

A bányászó számítógépek tulajdonképpen komplex kriptografikus egyenleteket oldanak meg, amelyekkel megerősítik az egyes tranzakciókat, majd rögzítik azokat a blokkláncban. A folyamat rendkívül processzor-igényes, a rendszer viszont új tokeneket “nyomtat”, amelyeket ösztönzésként a bányászoknak jutalmaz – így a bányászok számítási kapacitásukért cserébe kriptovalutát szereznek. Ennek az innovatív iparágnak aztán olyan nem várt következményeivel is számot kellett vetnie a világnak, mint a videókártya-hiány és a számítógépes alkatrészek árának globális, meredek emelkedése. Érdekesség, hogy egy Amerikában található kisebb tó vize szinte felforrt, ugyanis annak vizével hűtötte egy kriptobányász a rendszert kiszolgáló, erőmű méretű gépparkot.

A kriptovaluta bányászat által elért jövedelem is adóköteles

Kriptoadózás a hatályos szabályozás szerint

Gyakori tévhit, hogy a kriptovaluták nem is tartoznak az adójogszabályok hatálya alá, a kereskedésből fakadó árfolyamnyereség pedig ennek megfelelően adómentes. A valóság távol áll ettől. Noha a jelenleg hatályos magyar szabályozás nem tartalmaz külön rendelkezéseket a kriptovalutákkal kapcsolatban, a jogalkotó felismerte a kriptók speciális adóztatásában rejlő lehetőségeket illetve a szabályozatlanul hagyott kriptopiacok (és kriptovagyonok!) veszélyeit.  A speciális szabályozás hiánya miatt azonban jelenleg a kriptovaluták jelentősen nagyobb adóterheknek vannak kitéve, mint a részvények. A továbbiakban a 2022. január 1-ig hatályos adószabályokat szedjük össze.

Kereskedés:

A kriptovalutákkal való kereskedésre nincsenek külön adószabályok, ezért az Szja tv. értelmében az így realizált hozam “egyéb jövedelemnek” minősül. Egyéb jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amelyre speciális szabályozást az Szja tv. nem tartalmaz azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében tett, szabályszerűen igazolt kiadás. 

Ez lényegében azt jelenti, hogy a megvásárolt kriptovaluta után adófizetési kötelezettségünk keletkezhet, amikor azt akár más kriptovalutára, akár törvényes fizetőeszközre (pl. forintra), akár valamilyen árucikkre váltjuk. Az adóalapot az így generált hozam 87%-a jelenti. A gyakorlat nyelvére lefordítva: a 2015-ben 100 ezer forintért vásárolt Bitcoin után adófizetési kötelezettségünk keletkezik, amennyiben azt ma 10 millió forint értékben értékesítjük akár egy másik kriptovalutáért, fizetőeszköz vagy egy sportautó ellenében. 

A hozamot ebben az esetben az igazolható befektetés (a 100 ezer forint) és a 10 millió forintos bevétel közötti különbség jelenti – ennek a 87%-a képezi az adóalapot. Az adóalap után pedig 15% SZJA fizetési kötelezettségünk, illetve 15,5%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségünk keletkezik – azzal a megkötéssel, hogy a szochora vonatkozó plafonérték nem alkalmazható. Érdemes megjegyezni, hogy az adóév során realizált haszon nem állítható szembe a veszteséges ügyletekkel – ellentétben a szabályozott tőkepiacokon való kereskedéssel.

Bányászat:

Adózási szempontból a bányászat önálló tevékenységnek minősül – ez azt jelenti, hogy a kibányászott kriptovaluta bevételnek minősül az adott időpontban szokásos árfolyamon. Ebben az esetben is 15% SZJA és 15,5% szocho fizetési kötelezettség keletkezik. A költségek elszámolása terén választható 10%-os költségátalány, amelynek előnye az, hogy a kiadásokról nem szükséges számlákkal alátámasztott nyilvántartást vezetni. Választható viszont tételes elszámolás is, ilyenkor viszont az adózó bizonylatokkal alátámasztott költségelszámolást köteles nyilvántartani.

A kriptovaluta adózása 2022-től megváltozik

Adózási szabályok 2022. január 1-től

A kriptovaluták adózása terén jelentős reformot tervez a jogalkotó 2022-től, viszont az új szabályok már a 2021-es adóévre is alkalmazhatók. Az új szabályozás szerint “[k]riptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.” A definíció szerint így a kriptoeszközök körébe beleértendők mind a kriptovaluták, mind az egyre népszerűbb NFT-k. 

A day-traderek fellélegezhetnek: az adótényállás csak akkor valósul meg, ha valaki a kriptoeszközét nem-kriptoeszközre váltja. Ez azt jelenti, hogy nem keletkezik  bevallandó adófizetési kötelezettség a kereskedés során szokásos kripto-kripto ügyletek után, tehát például akkor, ha valaki Ethereumért vesz Cardanot. Az adótényállás tehát akkor valósul meg, ha a kriptoeszközért valamit vásárolunk – pl. egy terméket – vagy forintra váltjuk vissza. A szabályozás a bányászok esetében is hasonló logikát követ –  már nem akkor kell adózni, amikor kibányászásra kerül a token, hanem akkor, amikor azt el is adjuk.

Emellett az adóteher is jelentősen kedvezőbb: a jelenlegi 30,5%-os adó Varga Mihály pénzügyminiszter értelmezése szerint 15%-ra csökken. Emellett jelentős kedvezmény a kisbefektetők számára, hogy a minimálbér 10%-át meg nem haladó, egy ügyletből származó nyereség nem adóköteles, feltéve, hogy az ügylet zárására eső napon más azonos tárgyú ügyletből nem szerez bevételt az adózó, és ha az adóévben a kriptoeszközön realizált nyereségek teljes összege sem haladja meg a minimálbér mindenkori összegét.

A tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan lehetőség nyílik immár a nyereséges és a veszteségesügyletek szembeállítására is, ugyanis az új szabály értelmében “a  magánszemély az  adóévben, az  adóévet megelőző  évben, vagy az  adóévet megelőző két  évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.” Ezek szerint a csak veszteséget generáló adóévekben is érdemes lesz bevallást készíteni, ugyanis azt később levonhatjuk a megfizetendő adóból.

A kriptovaluta adózás 2022-től megújul.

A kriptovaluta adóztatása folyamatosan napirenden van nemzetközi viszonylatban is. A következő évek egyik slágertémája lesz és komoly kihívás elé fogja állítani a jogalkotókat és a jogalkalmazókat. Ebben a cikkben láthatjuk, hogy 2021 szeptemberében az Egyesült Államokban is napirenden van a kérdés. A cikkhez kattints IDE

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtat